(Laár András)
Hogyha a Gallára nézek azon gondolkodom,
Hogy milyen lehet néki itt fenn most a színpadon,
Mit gondol magában miközben engem néz,
Aki én vagyok a Laár a költô beat zenész,
Óóóó, a Laár én vagyok.
A színpadon a Galla vágja az arcokat,
A közönség meg ettôl jó nagyokat kacag,
Hát én sem vagyok rest és hülyén nézek ki,
Majdnem olyan bambán, mint Galla Miki.
Óóóó, Galla Miki ... yeah.
Tehát, ha a Gallát nézem azon gondolkodom,
Milyen lehet néki itt fenn a színpadon,
Milyen érzés néki, amikor így csinál,
Vagy milyen az az érzés, amikor meg így csinál.
Óóóó, így csinál ... Miki.
S eszembe jut akkor, hogy nekem milyen lehet,
Hogy itten vagyok véle s róla énekelek,
Tényleg milyen nekünk,
Tényleg milyen nekünk,
Tényleg milyen nekünk,
Tényleg milyen nekünk,
Óóóó, áááááá, Galla-Laár.
Milyen az, ha két híres tehetséges fiatal elôadómûvész,
Mûsor címén, a közönség orra elôtt rádiófelvételkor
így csinál,
Galla-Laár,
Yeah!
Transcribed by IITI