(Laár András)

Hogyha a Gallára nézek azon gondolkodom,

Hogy milyen lehet néki itt fenn most a színpadon,

Mit gondol magában miközben engem néz,

Aki én vagyok a Laár a költô beat zenész,

Óóóó, a Laár én vagyok.

A színpadon a Galla vágja az arcokat,

A közönség meg ettôl jó nagyokat kacag,

Hát én sem vagyok rest és hülyén nézek ki,

Majdnem olyan bambán, mint Galla Miki.

Óóóó, Galla Miki ... yeah.

Tehát, ha a Gallát nézem azon gondolkodom,

Milyen lehet néki itt fenn a színpadon,

Milyen érzés néki, amikor így csinál,

Vagy milyen az az érzés, amikor meg így csinál.

Óóóó, így csinál ... Miki.

S eszembe jut akkor, hogy nekem milyen lehet,

Hogy itten vagyok véle s róla énekelek,

Tényleg milyen nekünk,

Tényleg milyen nekünk,

Tényleg milyen nekünk,

Tényleg milyen nekünk,

Óóóó, áááááá, Galla-Laár.

Milyen az, ha két híres tehetséges fiatal elôadómûvész,

mûsor címén, a közönség orra elôtt rádiófelvételkor

így csinál,

Galla-Laár,

Yeah!

Transcribed by IITI