Nem én valasztottam 

Õ hivott engem 

A hûség megtanitott ra 

Hogy szabadda kell lennem 

A szó kell csak, hogy megérintsen 

Maris oltar lesz a testem 



Nekem igy szép 

Ez a hûség 

Pedig széttép 

Ami mélyen bennem ég 

Kinlódni igy jó: 

A hûség a legkegyetlenebb béklyó 



Hat kisérts meg ujra 

Gyönyörû alruhadba bujva 

Hogy aztan jelmezed minden fodra 

Legyen a hajnal sarkaba dobva 

Meztelenséged szobra 

Így lesz az emlékezetnek foglya 



Nekem igy szép 

Ez a hûség 

Pedig széttép 

Ami mélyen bennem ég 

Kinlódni igy jó: 

A hûség a legkegyetlenebb béklyó