Így érnek véget hát a nagy szerelmek

Egy mondat volt csupán, és õ mégis elment

A hideg ráz, s jeges érzés fut végig testemen

Mikor arra gondolok, hogy menni engedtem

Néztem két szemét ahogy telik meg könnyel

Néztem alakját, ahogy a székbõl felkel

Néztem és két érzelem kavargott bennem

A harag s büszkeség harcol a szerelem ellen

Ó, hogy gyûlölöm magam

Ezen az õrült éjszakán

Szeretlek téged

Jöjj vissza hozzám

Refr.:

Mert az nem lehet, hogy végleg elmentél

A mi szerelmünk sokkal több ennél

A sok hosszú év, amit együtt éltünk át

Bennünk hagyta már, örökre a nyomát

Érzem két karod, mely olyan forrón ölelt át

Nem tépheti le rólam soha soha semmi már

Bocsáss meg kérlek, ne tépd szét a szívemet

Egy õrült pillanat, hidd el mindenrõl az tehet

Ó, hogy gyûlölöm magam

Ezen az õrült éjszakán

Szeretlek téged

Jöjj vissza hozzám

Refr.