legalább azt mondd meg hogy hová menjünk

az ostobákkal mihez kezdjünk

a szupersztrádám a hiperkarma

ez a sorsom nekem is meg lett írva

aki írta az az égbõl nézi

ott az elsõ sorban ül és mégsem érti

csak bámul rám és az a legfõbb gondja hogy a

popcornjához miért nincs cola

azt a dobhártyát kicsit összébbhúzni

süket füllel könnyebb úszni

de ha engem hallgatsz melléd úsznak

a füleid nélkül is visszahúznak

hát ez van csak azt nem tudni

hogy te mi a faszér jársz el szórakozni

ha alszol szinte egész végig

csak akkor kelsz mikor a pultból kérik

és már olyan mindegy hogy mennyit is iszol

és olyan mindegy hogy mit is gondolsz

és marhára nem baj ha sosem bírtak

akik azt se tudják hogyan hívnak

ez az egész ha mi épp úgy vesszük

ahogy mindenki más is itt velünk együtt

igazi pedig csak annak tûnik

akik igazak azok az ilyet el nem tûrik

ez a helyzet ez csak a lóvét nyeli

aki megengedheti mind megengedi

a világ az ilyen és itt vagy benne

hát mondd meg nekem mi értelme van

a táncnak ha nem a szex meg a drogok

ami igazán kell ez az a dolog

ami eltûntet mint a szamarat a ködben

és mellettem vagy de messze tõlem

aki számít azt te sosem látod

aki valamit is akar az a jóbarátod

aki megesküszik hogy jóbarát vagy

pedig többnek tart mint egy jóbarátnak

az a sumák fajta az sosem mondja

csak nevetgél hogy neki nincsen gondja

pedig elevenen eszi meg a penész érted

sokra képes aki szeret téged

és hiába mondod hogy sosem kérted

és hiába mondod hogy azt nem lehet

és te hiába látod hogy szép az élet

ha nem látja senki más cseszheted

vége.