(Cseh Tamás - Bereményi Géza)
Elutazott tölünk családunk egyik tagja,
Akit oly hön szerettünk,
Egy Valóság nevü nagybátyám.
Sajnos már nincsen velünk,
Levelet ír csak nekünk,
Sajnos már nincsen velünk,
Levelet ír csak nekünk.
Ha levél jön töle, csak úgy kapkodjuk ki egymás kezéböl,
Sírva és nevetve olvassuk jellegzetes kezeírását.
Ezer csókkal is felér
Egy egy gyöngybetüs levél.
Ezer csókkal is felér
Egy egy gyöngybetüs levél.
"Habár távol élek, remélem megvagytok
és szorgalmasan ápolgatjátok még az emlékem,
és hosszú esték során
Gondoltok néha reám.
És hosszú esték során
Gondoltok néha reám.
S felhasználva az alkalmat, felhívom a család tagjainak
Becses figyelmét a szükséges óvatosságra,
Mert adódhatnak bajok,
Most, hogy én távol vagyok.
Mert adódhatnak bajok,
Most, hogy én távol vagyok.
És ezzel zárom is soraim, ölelek, csókolok
Mindenkit és maradok tisztelettel, Valóság."
S családunk sír meg nevet
Olvasván ezt a nevet.
S családunk sír meg nevet
Olvasván ezt a nevet.
Transcribed by IITI