(Cseh Tamás - Bereményi Géza)
Jó lenne egy szép napon kézenfogni Szüz Máriát,
így szólva: van egy házam, legyünk ketten a szent család,
Nemzünk majd Jézusokat a házban,
Hol kert alatt ballag a lassú délután.
Esténként be-benézne hozzánk mind a három király,
Ott vacsorázna Gáspár, Menyhért és Boldizsár,
S ámulva néznénk csak Ööt,
Hogy ez a csendes ház Megváltót nevel,
Békén és szelíden csak,
Hisz a Megváltó még törékeny kisgyermek;
Ennie kell, békében nöjön fel.
Kéne még egy pár tyúk is, hogy früstökre jusson tojás,
Nékem a kerti munka, s Máriának a nagymosás,
H0rom-négy rend ruha és a házon friss meszelés,
Mert e ház Megváltót nevel.
És aztán vénemberként kézenfogni Szüz Máriát,
és a ház elöl nézni, hogyan viszik el a fiát,
ámulva nézni csak Ööt,
Hátunk mögött a ház, mely megváltót nevelt,
A ház és a szent család, akik megóvták Ööt,
S tudták, hogy ennie kell,
Hogy Jézusnak ennie kell.
És aztán be a házba, kéz a kézben Máriával,
Persze a fejünk fölött jólmegérdemelt glóriával,
Elvitték Megváltónkat, bezárni az ajtókat,
és gyorsan egy újat nemzeni.
És most egy újat nemzeni.
Transcribed by IITI